1 Sámuel 8

1 Sámuel 8

1. Karizma vagy dinasztia?
• Sámuel öreg lett. Még teljes közösségben volt Istennel(?), de a népet és fiait már nem tudta vezetni, nem tudott hatással lenni rájuk.
• Amiért nem tudta fiait vezetni, azért nem tudta a népet sem vezetni? Nem hallgattak rá?
1Tim3:5: „Ha valaki a saját házát nem tudja elkormányozni, hogyan akarja az Isten eklézsiájának gondját viselni?”
• Fiait bírákul tette meg – a bíra (elvileg) egy Isten által szuverén módon kiválasztott, karizmatikus vezető!
• Nem örökletes cím! („Bíránk legyen királyunk” – ne karizmatikus vezetés, hanem kiszámítható dinasztia legyen.)
• Éli esete megismétlődik. Sámuel fiai is haszonlesők lettek. Kitől látták? Chofnitól és Pinchásztól biztosan nem.
• Emberi tulajdonság. Tenni kell ellene, mert magától jelenik meg az óemberben (a vallásosság máza mögött is).

2. Isten tervének siettetése
• Sámuel még mindig jó helyen keresi a megoldást és kap is választ: „És imádkozott Sámuel az Örökkévalóhoz”, „és szólt az Örökkévaló”.
• „Mert nem téged vetettek meg, hanem engem vetettek meg, hogy ne uralkodjam rajtuk.”
1Sám12:12bβ: „holott az Örökkévaló, a ti Istenetek, a királyok.”
Ézs43:15: „Én az Örökkévaló vagyok a ti szentetek, Izrael teremtője, a ti királyotok.”
• 5Móz17:14-20: a királytörvény. Isten eredeti tervében benne volt a királyság.
• Elsiették. Salamon majd mindhárom rendelkezést tételesen megszegi.

3. A király jogai
• Elég hosszú figyelmeztető felsorolás, az élet minden területéről.
- Fiaitok, leányaitok: leszármazottak
- mezőitek, szőlőitek, olajfáitok: a megélhetés forrásai, kiindulási feltételei
- vetéseitek, szőlőitek: amivel dolgozik, amiért fáradozik az ember
- szolgáitok, szolgálóitok, marháitok, szamaraitok: akik segítenek a munkában, mind ember, mind állat
- juhaitok: az Istennek adandó áldozat
• „És ti magatok lesztek neki rabszolgái”. Nem Istennek, hanem a maguknak választott királynak akarnak szolgálni. Isten rossz döntést hozott, amikor az aktuális bírát a nyakukba ültette (?)
Róm6:16: „Nem tudjátok, hogy ami mellé rabszolgák gyanánt odaálltok, hogy annak engedelmeskedjetek, annak rabszolgái is vagytok? Rabszolgái annak, aminek engedelmeskedtek: vagy a vétek rabszolgái, hogy meghaljatok, vagy a szófogadáséi, hogy igazságosak legyetek.”
• Majd rájönnek, hogy rosszul döntöttek, pedig figyelmeztetve lettek. Akkor kiáltanak, de viselniük kell a döntés következményét (ez Saullal rögtön be is teljesedik – és utána évszázadokon át az istentelen királyokkal).

• Mégis akarják.
• Ennyire rossz volt Sámuel fiainak a működése, hogy ez a lista a kisebbik rossz?
• Harcolja harcainkat: egyszemélyi felelős legyen a népért, hogy nekünk ne kelljen elszámolnunk Isten előtt.
• Legyünk olyanok, „mint mind a népek” (gój) = „mint a nem-kiválaszottak”, a nem elhívott népek
• Isten engedékeny: hallgass, rendelj. (Ha ennyire akarják, megkapják. Aztán majd hordozzák el Sault).

Cliffhanger: Magatoknak választottátok? Nem Isten választotta Sault, hogy király legyen?

1 Sámuel 8

¹És volt, midőn öreg lett Sámuel, megtette fiait bírákul Izrael számára. ²S volt elsőszülött fiának neve Jóél, másodszülöttjének neve pedig Abíja, – bírák Beér-Sébában. ³De nem jártak fiai az ő útjain, hanem hajoltak a haszonlesés felé, elfogadtak vesztegetést és hajlították a jogot.
⁴Összegyűltek mind az Izrael vénei és odamentek Sámuelhez Rámába. ⁵És szóltak hozzá: Íme, te öreg lettél, fiaid pedig nem járnak az útjaidon; most tegyél fölénk királyt, hogy bíránk legyen, mind a népek módjára. ⁶De rossznak tetszett a dolog Sámuel szemeiben, amidőn mondták: adj nekünk királyt, hogy bíránk legyen. És imádkozott Sámuel az Örökkévalóhoz.
⁷És szólt az Örökkévaló Sámuelhez: Hallgass a nép szavára mindenben, amit szólnak hozzád; mert nem téged vetettek meg, hanem engem vetettek meg, hogy ne uralkodjam rajtuk. ⁸mind a cselekedetek szerint, melyeket cselekedtek, amióta fölvezettem őket Egyiptomból mind e mai napig, hogy elhagytak engem és szolgáltak más isteneket – akképpen cselekednek ők veled is. ⁹S most hallgass szavukra; csakhogy intve intsd őket és add tudtukra a király jogát, aki uralkodni fog rajtuk.
¹⁰És elmondta Sámuel mind az Örökkévaló szavait a népnek, mely tőle királyt kért. ¹¹Mondta: Ez lesz a király joga, aki uralkodni fog rajtatok. Fiaitokat elveszi, hogy tegye magának kocsijához és lovaihoz és fussanak a kocsija előtt; ¹²s hogy tegye magának ezrek tiszteivé és ötvenek tiszteivé, és hogy szántsák szántását és arassák aratását és készítsék hadiszereit és szekérszereit. ¹³Leányaitokat pedig elveszi kenőcskeverőnőknek, szakácsnőknek és sütőnőknek. ¹⁴És legjobb mezeiteket, szőlőiteket és olajfáitokat elveszi, hogy szolgáinak adja. ¹⁵Vetéseitekből és szőlőitekből tizedet vesz, hogy adja udvari tiszteinek és szolgáinak. ¹⁶Szolgáitokat pedig, szolgálóitokat és [legjobb ifjaitokat] [marháitokat] meg szamaraitokat elveszi, hogy használja munkájára. ¹⁷Juhaitokból tizedet vesz, és ti magatok lesztek neki rabszolgái. ¹⁸És kiáltani fogtok ama napon királyotok miatt, akit választottatok magatoknak; de nem fog titeket meghallgatni az Örökkévaló ama napon.
¹⁹De vonakodott a nép hallgatni Sámuel szavára; mondták: Nem, hanem király legyen fölöttünk; ²⁰s legyünk mi is, mint mind a népek: bíránk legyen királyunk, vonuljon ki előttünk és harcolja harcainkat. ²¹Hallotta Sámuel a népnek minden szavait és elmondta az Örökkévaló fülei hallatára.
²²Ekkor szólt az Örökkévaló Sámuelhez: Hallgass szavukra és rendelj föléjük királyt. És szólt Sámuel Izrael embereihez: Menjetek ki ki városába.